"Gyermekkorban... akkor boldog az ember. Azt hiszi, elvarázsolt helyen él. Aztán felnövünk, és megszakad a szívünk."
(Atlantisz gyermekei c. filmből)
Jócskán túl vagyok már a gyermekkoron és azért olykor még fel-felvillan egy kép arról, hogy mennyire gondtalan is voltam…
"...Még mindig homok van a cipőmbenés nem tudom kirázni a gondolatokat róladRajta kéne lennem hogy elfelejtselekDe miért is akarnámTudom búcsút vettünkMinden más összezavarodott de újra látni akarlak téged..."
A nyári szerelmek múlandóak, de mindig velünk maradnak,…
Régi kedvencem, most csak úgy eszembe jutott. Jóféle, de szerencsére nem aktuális...
Legelevenebb kép bennem a következő résznél él:
"Az embereket meguntad, a barátságod lenézed A szerelmet kineveted mert nem érzed az egészet úgy viselkedsz a világgal, ahogy az veled szemben…
Minden nov.1-et ezzel a zenével kezdek. Idén sem lesz ez másként.
Vannak szokások, amiken sosem szabad változtatni - bármennyire is változik a világ.
"Mindenkinek szüksége van valakire... nem vagy egyedül..."
Ez mégis csak az emlékezés hónapja. A halottak napja kapcsán ilyenkor…
Unatkozom, pedig lenne mit csinálni a lakásban, de ahhoz, hogy kikeljek az ágyból huzamosabb időre - még gyengének érzem magam.
Éppenezért egy régi kedves időtöltésemnek élek, amit mások előtt nem szoktam kamatoztatni. :$
Fejlesztgetem - nem kicsit- 'bár' hangomat... :D
Úgyhogy…
Jövőkép
Az évek folyamatosan repültek felette
Lassan, de biztosan átértékelte az élethelyzeteit
Soha sem érzett igazán…
Az éjszaka, az illatok és a színek keltettek benne valami hasonlót
Órákig képes volt bámulni a csillagokat, de minél hosszabb ideig nézte őket,…
Rég nem látogatott helyek, emlékektől nyüzsgő kopár terek, utcák, kávézók, kocsmák, és a mozi… De nem időutazás volt ez, egy új világba csöppentem, egy idegen helyre, ahol azelőtt még sosem jártam.
Asztal, három szék, itallap. Hólé a padlóra száradva, az asztalom…
Utolsó kommentek