"Társtalan voltál, baráttalan, szeretettelen, minden ember előbb-utóbb idegen lett számodra, vagy ellenség. S ha nem bírtad a magányt, s kitártad a karodat mások felé, ellöktek, nem kellettél, vagy megriadtak tőled, mert látták, hogy menekülsz hozzájuk."
Müller…
"...Nincs válaszom, hiába kérdezed.Nincs már. Mit is mondhatnék neked?Néma kiáltásom úgysem hallanád,Ajándékaim csak úgyis elhagynád...Annyi szépet adtam már neked,Most is itt vagyok és te észre sem veszed...Megőrjít ez a mozdulatlanság!Csak elfelejteném, mióta várok…
Mióta készülök, hogy elmondjam nekedszerelmem rejtett csillagrendszerét;egy képben csak talán, s csupán a lényeget.De nyüzsgő s áradó vagy bennem mint a lét,és néha meg olyan, oly biztos és örök,mint kőben a megkövesült csigaház.A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölötts…
"...Nem kérek sokat idén karácsonyra
Még csak havat se kívánok.
De egyre csak várok
A fagyöngy alatt
Nem írok listát, és küldöm el
Mikulásnak az Északi Sarkra.
Nem is maradok ébren,
Hogy halljam a szarvasok hangját
Csak azt akarom, hogy itt legyél ma éjjel,
S átölelj…
Sehogy sem tudtam aludni már,Csendben álltam az ablaknál,Vigyáztam, fel ne ébredj,Titokban lássalak szépnekTúl az első éjszakán.
Hányszor elképzeltem már,Milyen volna, ha itt volnál,Már nem ismeretlen,De új és furcsa minden,Túl az első éjszakán.
Azelőtt minden zavaros…
Utolsó kommentek