Ha minden emberért, akit megsirattam -éltében vagy holtában- gyújtanék egy gyertyát, akkor biztosan felgyújtanám az egész kerületet...
De így akkor most csöndesen emlékezek meg a szeretett emberekről, akiket mindig a szívemben hordozok.
Sosem múló szerettel foglak Benneteket mindig szeretni!
Hiszem, hogy még találkozunk. A következő állomáson, a lét egy következő pontján.
-----------------------------------
Meggyújtják a gyertyát, a láng felszökik, kinyújtózik. Örül, hogy életre keltették. Ráfekszik minden fuvallatra, légmozgásra, kihasználja azokat, tudván, milyen rövid az élete. S lassan elfogy, egyre szomorúbb, egyszersmind egyre kétségbeesettebb, végül már reszket, csapong, mielőtt belefúlna az olvadt viaszba.
Utolsó kommentek